Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 6 találat lapozás: 1-6

Intézménymutató: Magyar Polgári Párt (Pozsony)

1994. március 22.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége márc. 22-én Kolozsváron ülésezett. Elhatározták, hogy máj. 13-14-én, Tusnádfürdőn tartják a román-magyar kerekasztal megbeszéléseit. A kétnyelvű helységtáblákkal kapcsolatos helyi tanácsi határozatot Maros megyében 5, Kovászna megyében 5, Bihar megyében 5, Hargita megyében 2, Szilágy megyében 1 esetben támadta meg a prefektus a közigazgatási bíróságon. Ezenkívül Nagykárolyban a Szatmár megyei prefektus, meg sem várva a bírósági döntést, eltávolíttatta a helynévtábkákat. Az RMDSZ ezekben az esetben jogsegélyt biztosít, felhívta a külföldi politikai tényezők figyelemét a történtekre. - Az RMDSZ meghívására a szlovákiai Magyar Polgári Párt küldöttsége márc. 25-28-a között erdélyi látogatásra érkezik és részt vesz Csíkszeredán a Szabadelvű Kör csíkszeredai konferenciáján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

1996. július 5.

Júl. 4-én és 5-én Budapesten a kormány, a parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselői zártkörű tanácskozást tartottak Magyarország és a határon túli magyarság címmel. A határon túli magyar szervezetek: RMDSZ, Egyetértés /Duray Miklós/, Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom /Bugár Béla/, Magyar Polgári Párt /A. Nagy László/, Csemadok, VMDK, Vajdasági Magyar Szövetség /Kasza József/, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /Kovács Miklós/, Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség /Tóth Mihály/, Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Horvátországi Magyarok Szövetsége. A konferencia vendégeit az Országházban fogadta Horn Gyula miniszterelnök, aki kijelentette: a magyar kormány a kétoldalú kapcsolatokban és a nemzetközi fórumokon egyaránt támogatja a határon túli magyarság jogainak garantálására vonatkozó igényeit. A tanácskozás szünetében Kovács László külügyminiszter elmondta: megnyitóbeszédében kifejtette, hogy Magyarország euroatlanti integrációja nemcsak a magyar állampolgárok, hanem a határon túli magyarság érdeke is. Az autonómia kérdésről elmondta: ezeket az elképzeléseket minden ország magyar kisebbségének önállóan kell megfogalmaznia. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6-7./ Egyetértenek abban, hogy az anyaország és a nemzet jövője szempontjából meghatározó fontosságú a mielőbbi euroatlanti integráció, szögezte le a zárónyilatkozat, melyben az is szerepel, hogy összehangolt támogatásban részesítik a szomszédos országokban élő magyar közösségek autonómiatörekvéseit. Egyetértettek abban is, hogy a határon túli magyar közösségeket Magyarország mindenkori éves költségvetésének százalékban rögzített hányada illesse meg. Az aláírók elhatározták, hogy idén ismét találkoznak, és megvizsgálják a konzultáció intézményesítésének lehetséges formáit. A közös nyilatkozatot a résztvevők közül egyedül a VMDK elnöke, Ágoston András nem írta alá. - A sajtótájékoztatón Kovács László külügyminiszter hasznosnak értékelte a találkozót, amely lehetőséget adott bizonyos félreértések tisztázására. Elismerte, hogy bizonyos kérdésekben jelentős véleménykülönbségek is felmerültek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8., a közös nyilatkozat szövege: RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 8., 818. sz./ Az ellenzéki pártok hiányolják a dokumentumból a határon túliak vétójogát az államközi szerződések megkötésénél. Nem volt egyetértés abban sem, hogy a magyar-magyar párbeszéd intézményesítésére létrehozzanak-e állandó testületet. Tabajdi Csaba államtitkár szerint a konferencia elősegítheti a nemzeti egyetértést a határon túli magyarsággal. - Az elmúlt két évben megromlott a külpolitikai konszenzus, a találkozó az első lépés volt annak helyreállítása felé.Németh Zsolt /Fidesz/. Markó Béla, az RMDSZ elnöke fontosnak tartja a konzultáció intézményesítését. Ennek megvizsgálására ősszel újabb konzultációt tartanak. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint a magyar kormány nem vállalt kötelezettséget arra, hogy a határon túli kisebbség beleegyezése nélkül nem köt szerződést. Eörsi Mátyás /SZDSZ/, a külügyi bizottság elnöke szerint a határon túli szervezetek vétója jogi nonszensz lenne. /Népszabadság, júl. 6./ Hosszas egyeztetés után közös dokumentum elfogadásával ért véget a "magyar-magyar csúcstalálkozó". Az aláírás lezajlását nem fényképezhették a sajtó képviselői, ez az eljárás nagy felzúdulást keltett az újságírók között. - Egyes résztvevők hajlamosak voltak elfelejteni, honnan indult ez a kezdeményezés - nyilatkozta Udvardy Zoltánnak Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke - emlékeztetve az RMDSZ és a Fidesz márciusi közös nyilatkozatára. "Nem értek egyet Kovács László külügyminiszter rádiónyilatkozatával sem, hogy a kisebbségi szervezetek megnyugvással fogadták volna a kormány ismertetett álláspontját." - A szervezők nem hangsúlyozták annyira "az autonómia kérdését, mint amennyire mi szerettük volna, bár nem is zárkóztak el előle." Orbán Viktor kijelentette: az ellenzék javaslatát a magyarság politikai egységéről nem tartotta elfogadhatónak a kormányzat, így ?a világ magyarságának együvé tartozása? került a végső szövegezésbe. - Messzemenően megfelelt ez a találkozó személyes elvárásaimnak - értékelte a "magyar-magyar csúcsot" Lábody László, a HTMH elnöke. Kiemelkedő jelentőségűnek nevezte, hogy az autonómia támogatásának alapelvét, valamint az integrációs folyamat és a kisebbségek kérdésének összehangolását sikerült megoldani e találkozón. /Új Magyarország, júl. 6./ A találkozó legfőbb üzenete, hogy nem a viták és nézeteltérések a meghatározóak, hanem a közös szándék és érdek, nyilatkozta Lábody László. - A megbeszélésen egyetértettek abban, hogy Magyarország költségvetésének bizonyos hányadát minden évben fordítsák a határon túli közösségek támogatására. A százalékos értéket azonban nem tudták meghatározni. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a Fidesz Autonómia Tanácsot, mások Nemzeti Egyeztető Tanácsot akartak létrehozni, de ez nem történt meg: "Az ellenzék és a határon túli magyarok akarták ezt, a kormány azonban nem." - mondotta Orbán Viktor. /Magyar Nemzet, júl. 6./

1996. augusztus 30.

Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakát kezdeményező négy ellenzéki párt frakcióvezetője közös levélben hívta meg a magyar-magyar csúcson részt vett határon túli magyar szervezeteket, illetve pártokat az említett rendkívüli ülésszakra. - Pető Iván, az SZDSZ elnöke levélben meghívta a határon túli magyar szervezetek vezetőit /A. Nagy László - Magyar Polgári Párt, Duray Miklós - Együttélés Politikai Mozgalom, Bugár Béla - Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, Popély Gyula - Magyar Néppárt, Kovács Miklós - Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Dalmay Árpád - Beregvidéki Magyarok Kulturális Szövetsége, Dupka György - Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, Markó Béla - Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Ágoston András - Vajdasági Magyarok Demokratikus Szövetsége, Kasza József - Vajdasági Magyarok Szövetsége/, hogy vegyenek részt a szept. 4-i rendkívüli parlamenti ülésen. /Magyar Nemzet, aug. 31./

1996. augusztus 30.

1996. december 16.

Dec. 16-án a hivatalos ünnepségekkel párhuzamosan Temesváron Kisebbségi érdekvédelem - kormányból és/vagy ellenzékből címmel tudományos tanácskozás folyt a református egyházközség Újvárossy Ernő-termében a helyi RMDSZ és a temesvári Szórvány Alapítvány szervezésében. Borbély Imre politológus a dél-tiroli autonómiáról beszélt és az RMDSZ kormánykoalíción kívülmaradásának előnyeit ecsetelte. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a katalán példát ajánlotta a hallgatóság figyelmébe, annak alátámasztására, hogy az RMDSZ-nek nem kellett volna belépnie a kormánykoalícióba. A katalánok nem léptek be az általuk támogatott parlamenti szövetségbe, előnyös alkuhelyzetet teremtve maguknak. Bodó Barna szerint az RMDSZ mint érdekvédelmi szövetség nem lehet kormányzati tényező. Bárdi Nándor szegedi egyetemi tanár megjegyzést fűzött az elhangzottakhoz. Pataki Zoltán szükségesnek tartotta ezt szó szerint közölni, mondván: kormányon kívüli, független kutató. A belső népszavazásról: Erdélyben nincs olyan apparátus, amely ezt meg tudná oldani. Ellenben van példa, a szlovákiai, ahol összehívják a magyar önkormányzati képviselőket, ez legitim testület. Bárdi kimondja saját kérdésfeltevését és válaszát: "Mi a nemzeti sorskérdés? Az út, a villany, a csatorna, az iskolai végzettség, vagy pusztán az etnicitás megélése." A kataszter kérdése. Ma Erdélyben az RMDSZ még egy olyan listát sem tud letenni az asztalra, hogy melyik magyar településen milyen magyar iskola van és nincs egy olyan szakértői központ, amely ezeket a listákat elkészítené. "Ez az erdélyi értelmiség egyik legnagyobb hibája." Bárdi magyarországi diákok segítségével tárja föl azt, hogy például Iasiban, az egyetemen milyen szakon hány magyar tanul. Mérsékeltek és radikálisok: egyik oldalon vannak azok, akik tudják, hogyan lehet valamit elintézni egy minisztériumban Bukarestben és Budapesten, a másikon a humán értelmiségiek. - Hatalmon belül vagy kívül. Felvidéken az Együttélés azt mondja, hogy a magyarság érdekeit kell képviselni, a Magyar Polgári Párt viszont azt mondja: az a lényeg, hogy bent vagyunk a pozícióban. - A döntő: a magyar kormány viszonyulása az alapszerződéshez. - Az RMDSZ rádöbbent: cserbenhagyták és szövetséges nélkül nem tud politizálni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

1997. április 29.

Az Együttélés politikai mozgalom meghívására máj. 4-én RMDSZ-küldöttség utazik Szlovákiába. A küldöttséget Markó Béla szövetségi elnök vezeti, tagjai: Takács Csaba ügyvezető elnök, Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke, Hargita megyei prefektus és Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár. A háromnapos látogatás során az RMDSZ-küldöttség találkozik az Együttélés Intéző Bizottságának tagjaival, parlamenti képviselőivel, a szlovákiai Magyar Koalíció pártjainak, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, Magyar Polgári Párt, Magyar Néppárt vezetőivel, ellenzéki szlovák pártok képviselőivel, szlovákiai magyar polgármesterekkel, és részt vesz több lakossági fórumon ? Komáromban, Galántán és Dunaszerdahelyen. Az RMDSZ-delegáció a látogatás utolsó napján, május 6-án a pozsonyi Román Nagykövetség tagjaival is találkozik, és részt vesz az Együttélés és az RMDSZ közös sajtókonferenciáján a pozsonyi Újságírók Házában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 30., 1018. sz./

lapozás: 1-6